A román konyha kialakulásában
szerepet játszott a magyar erdélyi konyha, a francia, a szerb, a török, a
bolgár konyha is.
A levesek nagy részét erjesztett
ciberével készítik, tejfölözik. Fûszerként babérlevelet, csombort, kakukkfüvet,
fokhagymát használnak fel. Betétként leveseikben kedveltek a húsgombócok.
Bárány-, ürü,- marha-, borjú-, szárnyas- és vadhúsokból egyaránt készítenek
leveseket. A halételekhez és a zöldségételekhez sok hagymát, paradicsomot
használnak. Kedvelt elõételük a pontyikrasaláta, az olajos zöldsaláták
sonkával, marhanyelvvel keverve, hagymásan és erõsen fûszerezve.
Húsételeik közül legkedveltebbek
a roston és nyárson sült ételek. A különféle húsokat olajba mártva faszénparázs
felett roston sütik. Ugyancsak roston sütik a mititét (Mititei), ami darált
marhahúsból készült bél nélküli kolbászka. A roston sütésen kívül a húsokat
zöldség- és gyümölcsfélékkel együtt párolják.
A román konyha sok zöldség- és
fõzelékfélét használ. Kedvelt zöldségeik: tök, hagyma, paradicsom, zöldbab,
padlizsán, szárazbab. Köretként rizst, burgonyát és - elsõsorban
tokányfélékhez- a kukoricalisztbõl készült puliszkát adják. A tésztafélék közül
a leveles vajas tészták gyakoriak, valamint a krémek, a fagylaltok, és az olajban
frissen kisütött fánk barackízzel. Az egyszerû és ünnepi étkezések elõtt
elmaradhatatlan a cujka (szilvapálinka) és a maszlina (sózott olívabogyó).