Egy gömbölyű fenekű bográcsba
kockára vágott szalonnát teszel, a lebbencstésztát és a hagymát üvegesre
pirítod a zsírján. Aztán jöhet rá a pirospaprika, a felkockázott krumpli, só,
bors és egy kis víz. (lebbencstészta = nem kell feldarabolni a tésztalapot.
Régen úgy készült, hogy a meggyúrt tésztát vékony levelekre sodortak, az egész
leveleket egyesével akasztottak fel a szobában elhelyezett rudakra száradni. A
rudak alá abroszt tettek.
Ahogy a tészta száradt, maga
töredezett és hullott le, a többit pedig beletörték az abroszba. Végül az
abroszban a tésztát nyomkodással tovább tördelték, innen ered a másik neve is:
tördelt tészta.) Az elején említett gömbölyű fenekű bogrács igen lényeges,
ugyanis ha már minden alkotórész szétfőtt, nem szabad kavarni, hanem apró
fordításokkal dobálni kell a masszát.
(Ratkó József szerint 33-szor).
Így piruló kéreg keletkezik rajta és a végén a gömb alakú slambuc egyszerűen
kifordítható a bográcsból. Az elkészítési idő kb. 3 óra.
Hívják még öhönnek, betyárosnak,
topogónak és állítólag még handabakáré néven is ismerik.